A barátaid se maradjanak le róla

Andrea Pirlo. Így egy nappal a kinevezése után, kicsit higgadtabban lehet értékelni azt, hogy ő lett a Bianconeri vezetőedzője. Adott egy játékos, aki kétséget kizáróan világklasszis volt, Gattuso nyilatkozta egyszer róla, hogy az angyali arc mögött, egy igazi „f…opó” rejtőzik. Egy igazi csendes gyilkos. Egyszer ott felejtette a telefonját az asztalon, Pirlo meg felajánlotta Rino húgát a Milan akkori sportigazgatójának, Adriano Gallianinak. Bevallása szerint a Maestro annyiszor szívatta meg őt, hogy többször ütötte meg mint Bud Spencer Terence Hillt. Bizonyára a Juventus öltözőjében sem lesznek unalmas percek…

Ami az edzői kvalitásait illeti, nyilvánvalóan nem lehet miről beszélni, de a legnagyobbaktól tanult, és bízunk benne, hogy Lippi vagy éppen Ancelotti nagy hatással volt rá. Bizonyára nem ártott volna neki az az egy év az U23 csapat élén már csak tapasztalatszerzés szempontjából sem, de az élet tervez, a sors meg rendez. Nyilvánvalóan a kinevezésével szorosan összefügg az Agnellihez fűződő barátsága, és Pirlo inkább az ő embere, míg Sarri Nedved és Paritici ötlete volt. A Juventus továbbra is vonakodik magas fizetéssel rendelkező TOP10-es edzőt leültetni a csapat padjára, egyértelmű, hogy a koronavírus okozta pénzügyi problémák is közrejátszanak abban, hogy ismét egy olcsóbb megoldás született, Andrea ugyanis 2 millió eurót sem fog keresni. A koncepció egyértelműnek tűnik: megadni az esélyt egy olyan embernek, akiből aztán klasszis tréner lehet, mint ahogy tették Conte és Allegri esetében is. Sarrit nem vennénk ide, nyilvánvalóan rossz döntés volt leültetni az Öreg Hölgy kispadjára, és már akkor tudni lehetett, hogy ez az elképzelés halálra van ítélve.

Nem tudjuk, hogy beválik-e, de egyet tehetünk: bízzunk benne, és abban, hogy Guardiola és Zidane pályáját követi, és nem Henry-ét vagy Ferraráét. Bár az idő mindent megszépít, emlékezhetünk rá, hogy annak idején elég sok bírálatot kapott egyes szurkolóktól még játékosként, csak remélni tudjuk, hogy megadjátok neki a Tiszteletet, még akkor is, ha esetleg ez nem lenne sikertörténet, és nem kívánjátok a pokolba, mint ahogy Ciróval szemben tette rengeteg szimpatizáns. Mert ő tényleg megérdemel egy esélyt, nem mutatott be a Juventus ultráinak, nem pocskondiázta a Bianconerit korábban, és nem örült egykori csapata sikereinek, mikor a Zebrák kikaptak a Napolitól. A taktikai kudarcokról és az elképzelés nélküli futballról nem is beszélve. Ő volt viszont az az ember, aki főszerepelt vállalt a klub felemelkedésében, és Milán legendaként írta be magát a Juventus történelemkönyvébe. Most pedig egy újabb fejezetet írhat Torinóban…

Két szóval lehetne összegezni Andrea Pirlo kinevezését: megelőlegezett bizalom. Zenészek,  színpadra, a Maestróból Mister lett.

Forza Andrea, mi veled vagyunk!

Kamanczi Patrik írása