ALAPSZABÁLY

Egységes szerkezetben

a 2014. január hó 18. napján megtartott

taggyűlésen elhatározott változásokkal

 

I.

Általános rendelkezések

Az egyesület neve: Juventus Club Hungary

Az egyesület székhelye: 1141 Budapest, Mogyoródi út 148.

Az egyesület működési területe: Magyarország

Az alapítás éve: 2008.

Az egyesület jogi személy, minősítését a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelölt állítása.

Az egyesület vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az egyesület vagyona a tagjai által befizetett tagdíjakból, valamint a támogatók felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

II.

Az egyesület célja és feladatai

Az egyesület célja:

Az egyesület célja, hogy egy egységes csoportba tömörítse a Juventus Football Club magyarországi szurkolóit.

Az egyesület együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezettel, természetes személlyel, amelyek (akik) segítik céljai megvalósítását.

Az egyesület feladatai:

  • a/ a magyar Juventus szurkolók egységgé kovácsolása,
  • b/ számukra összejövetelek, programok tartása,
  • c/ mérkőzésekre való közös kiutazások szervezése,
  • d/ a tagok részére magazinok, apróbb ajándéktárgyak, videó kazetták, esetleg eredeti mezek stb. közös rendelése, beszerzése kedvezményes formában.

III.

A tagsági viszony

Az egyesület tagjai:

Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, ha belépési szándékát írásban jelzi az egyesület felé, az egyesület Alapszabályát magára nézve írásban kötelezőnek ismeri el és a tagdíjat megfizeti.

Az egyesületben háromszintű tagsági rendszer valósul meg a rendes tagi, a pártoló tagi és a tiszteletbeli tagi státusz együttes létrehozásával.

A rendes tag az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással (tagdíjfizetés) részt vesz, egyesület szerveibe választhat és választható, az egyesületi szervek döntéshozatalában teljes körű joggal vehet részt, a taggyűlésen teljes körű részvételi és szavazati joggal rendelkezik.

A pártoló tag vagyoni hozzájárulásra (tagdíjfizetésre) nem köteles, az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

A tiszteletbeli tag vagyoni hozzájárulásra (tagdíjfizetésre) nem köteles, az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

A tag – a tiszteletbeli tag kivételével – a belépéskor írásban nyilatkozik arról is, hogy rendes vagy pártoló tagként kíván-e belépni az egyesületbe. Amennyiben a tag a belépéskor, vagy a jelen Alapszabály hatályba lépését követő 15 napon nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem egyértelmű vagy hiányos, pártoló tagként lép be az egyesületbe. A tag az elnökséghez történő írásos bejelentés útján bármikor dönthet saját státuszának megváltoztatásáról.

A tag a belépéssel egyidejűleg közli az egyesülettel az elektronikus levelezési, azaz e-mailes elérhetőségét. Amennyiben ebben változás állna be, a tag haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül köteles az az elnökséget írásban értesíteni.

A rendes és a pártoló tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

Az egyesületi tagsági jogviszony felvétellel jön létre. A belépési szándékot a belépőnek írásbeli nyilatkozattal kell megerősítnie.

Az egyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.

A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz.

Az egyesületi tagság megszűnik: kilépéssel, kizárással vagy elhalálozással.

Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag írásban bejelenti az elnökség részére.

Kizárással szűnik meg a tagság, ha az elnökség a tag egyesületi tagságát 2/3-os többséggel elfogadott határozattal megszünteti. Az elnökség a megszüntető határozatát minden esetben köteles megindokolni, értesíteni a tagot az eljárás megindításáról, biztosítani a tag védekezési jogát, figyelmeztetni a jogorvoslatra.

A tag ellen kizárás kezdeményezhető, amennyiben:

  • 1. Többszöri (minimum háromszori) írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti be az esedékes tagdíjat.
  • 2. A tudomására jutott személyes adatokkal vagy az egyesület bármely szellemi termékével visszaél.
  • 3. Tagként tett nyilatkozatai és cselekedeti sértik a jó ízlést, magatartásával az egyesületi tagok nem kívánnak közösséget vállalni, és ezen a magatartáson többszöri (minimum háromszori) írásbeli figyelmeztetés ellenére sem változtat.

A felvételt megtagadó és a kizáró határozat ellen az egyesület taggyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő rendes taggyűlésen tárgyalni köteles.

Az egyesület éves tagdíja felnőttek részére 10.000 Ft/év, kiskorúak részére 7.000 Ft/év. A kiskorúak számára a kedvezményes tagdíjat az elnökség saját ügyrendje alapján engedélyezi. A tagdíj befizetésének határideje:

  • - egy összegben történő befizetés esetén: minden év március 31-e,
  • - két részletben történő megfizetés esetén: minden év március 31-e és augusztus 31-e;

a tagdíj megfizetése előre történik.

A tiszteletbeli tagra vonatkozó eltérő rendelkezések:

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. Tiszteletbeli tagságra az elnökség jogosult javaslatot tenni; jelölhető az a természetes személy, aki az egyesület jelen Alapszabályban megjelölt célja érdekében, vagy magáért a Juventus Fc-ért végzett kimagasló tevékenységével az egyesület működését, a Juventus Fc magyarországi népszerűsítését elősegíti, támogatja. A felkért személy akkor válik az egyesület tiszteletbeli tagjává, amennyiben az elnökség felkérését elfogadja, erről az egyesületet írásban tájékoztatja, és az egyesület tagjai a tiszteletbeli taggá történő megválasztásához hozzájárulnak.

A tiszteletbeli tagsággal kapcsolatos döntéshozatal külön taggyűlés összehívását nem igényli, a tagok írásban, az elnökség felkéréstől számított 15 napon belül írásban jelezhetik kifogásukat az elnökség részére. Amennyiben az elnökség felkérésének kézhezvételétől számított 15 napon belül a tag írásban kifogást nem emel, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Tiszteletbeli taggá az választható, akivel szemben a tagok több, mint fele nem emel kifogást.

A tiszteletbeli tag tagság megszűnik: kilépéssel, kizárással vagy elhalálozással, a rendes és pártoló tagokra irányadó szabályok szerint.

IV.

Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

Az egyesület rendes tagjainak jogai:

  • a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  • b/ választhat és választható az egyesület szerveibe,
  • c/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, tanácsot adhat az egyesületet érintő bármely kérdésben,
  • d/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,
  • e/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
  • f/ szavazati joga általános, nem csak a taggyűlésen, hanem – megválasztás esetén – bármelyik testületi szervülésein gyakorolható,
  • g/ betekinthet az egyesület irataiba.

Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

  • a/ az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása;
  • b/ tagsági díj megfizetése készpénz befizetésével az egyesület házipénztárába, vagy átutalással az egyesület bankszámlaszámára;
  • c/ személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a taggyűlés, illetve az elnökség határozatainak megfelelően;
  • d/ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

Az egyesület pártoló tagjainak jogai:

  • a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  • b/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, tanácsot adhat az egyesületet érintő bármely kérdésben,
  • c/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,
  • d/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
  • e/ betekinthet az egyesület irataiba.

Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:

  • a/ az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása;
  • b/önkéntes alapon történő személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a taggyűlés, illetve az elnökség határozataival összhangban;
  • c/ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
  • Az egyesület tiszteletbeli tagjainak jogai:
  • a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  • b/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, tanácsot adhat az egyesületet érintő bármely kérdésben,
  • c/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,
  • d/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
  • e/ betekinthet az egyesület irataiba.

Az egyesület tiszteletbeli tagjainak kötelezettségei:

  • a/ az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása;
  • b/ önkéntes alapon történő személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a taggyűlés, illetve az elnökség határozataival összhangban
  • c/ nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló és tiszteletbeli tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V.

Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei:

– az egyesület taggyűlése (legfőbb szerv)

– az egyesület elnöksége

VI.

Az egyesület  taggyűlése

A taggyűlés összetételét a rendes tagok összessége alkotja, a pártoló és tiszteletbeli tagok részt vehetnek, de részvételük nem kötelező. Az ülések főszabály szerint nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését kérheti az elnök, vagy bármely tag az ok, és a cél pontos megjelölésével.

Az egyesület taggyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlés időpontját az elnökségnek legalább 30 nappal korábban meg kell állapítani, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább 15 nappal a taggyűlés előtt írásban értesíteni kell. A meghívók kiküldéséért a titkár a felelős. A meghívó elektronikus úton, e-mail útján is kiküldhető a tag által megadott e-mail címre. A tag által legutoljára megadott e-mail címre történő megküldés esetén a meghívót a megküldést követő 3 nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. Kétség esetén a tag köteles bizonyítani, hogy új e-mail címét az egyesület részére bejelentette.

A taggyűlés határozatképessége:

A taggyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A pártoló és a tiszteletbeli tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.

A taggyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges.

Abban az esetben, ha a taggyűlés nem határozatképes, akkor megismételt taggyűlésre kerül sor. A megismételt taggyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, ha erre az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt taggyűlés időpontja az eredeti taggyűléssel együtt kitűzésre került, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás.

Amennyiben a megismételt taggyűlést más napra hívják össze, arról a tagokat külön értesíteni kell, valamint a meghívóban tájékoztatni kell a tagságot arról, hogy az ismételt taggyűlés megtartására az eredeti taggyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

A taggyűlés napirendje:

A taggyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti elő.

Az egyesület taggyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:

  • a/ az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,
  • b/ az egyesület éves költségvetésének megállapítása,
  • c/ az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok.

A c/ pontban említett javaslatokat a tagoknak 30 nappal korábban kell benyújtaniuk, hogy azokat az elnökség az eredeti meghívóval együtt kézbesíteni tudja (A később előterjesztett napirendi pontok tekintetében – a taggyűlés által történő elfogadás esetén sem – hozható érvényes határozat.)

A taggyűlés hatásköre:

A taggyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, amelyet az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a/ az Alapszabály megállapítása és módosítása,
  • b/ az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
  • c/ az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség, tisztségviselők) éves beszámolójának elfogadása;
  • d/ az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;
  • e/ az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása;
  • f/ a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,
  • g/ nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása,
  • h/ döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

A taggyűlés határozat hozatala:

A taggyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Kivételes esetekben a tagok javaslatára határozatait a taggyűlés titkos szavazással is meghozhatja. A tisztségviselőket titkosan kell megválasztani.

Az éves beszámolót a tagok a jelenlévő tagok 2/3-os többségével fogadják el.

A taggyűlésnek a határozatait írásba kell foglalni és hitelesíteni kell.

A taggyűlés határozatairól a titkár nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • – a döntések vázlatos tartalmát,
  • – a döntések időpontját,
  • – a döntések hatályát,
  • – a döntést támogatók és ellenzők arányát.

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a taggyűlésen megválasztott tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

A taggyűlés nyilvános, kivételt képezhet a személyi kérdések eldöntése.

Az egyesület mind a határozatokba, mind pedig az egyéb iratokba való betekintés lehetőségét biztosítja. Az igények kielégítéséért az egyesület titkára a felelős.

Az egyesület határozatait az egyesület titkára tartja nyilván és őrzi.

A taggyűlés döntéseit nyilvánosan kihirdetik. A jelen nem lévő tagokkal a taggyűlés döntéseit írásban közli az elnökség.

A tisztségviselők megválasztása:

A taggyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:

  • a/ az elnök,
  • b/ az elnökhelyettesek,
  • c/ a titkár,
  • d/ az elnökségi tagok,

A tisztségviselők személyére bármely tag javaslatot tehet a taggyűlésen.

Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a taggyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-ának szavazatát kapta. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Az új szavazási fordulóban – kettőnél több jelölt esetén – a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A szavazást így legfeljebb háromszor lehet megismételni. Eredménytelenség esetén a teljes választási eljárást újabb taggyűlésen kell lefolytatni.

VII.

Az egyesület rendkívüli taggyűlése

Rendkívüli taggyűlést kell összehívni:

  • a/ az egyesület elnökségének többségi határozata alapján,
  • b/ az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén,
  • c/ ha az egyesület tagjainak egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kéri,
  • d/ ha a bíróság vagy más hatóság elrendeli,

A rendkívüli taggyűlésre egyebekben az egyesület taggyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII.

Az egyesület elnöksége

Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az egyesület tevékenységét két taggyűlés közötti időszakban az egyesület 6 (hat) tagú elnöksége irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az egyesület képviseletére harmadik személyek és szervezetek irányában az elnökség valamennyi tagja külön-külön önállóan jogosult.

Az elnökség feladatai és hatásköre:

  • a/ az egyesület taggyűlésének az összehívása,
  • b/ az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,
  • c/ gondoskodás a taggyűlési határozatok végrehajtásáról,
  • d/ az egyesület nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
  • e/ az éves költségvetés és beszámoló előkészítése,
  • f/ a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
  • g/ a tagság kizárással való megszüntetése
  • h/ az egyesület képviselete.

Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörben dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

Az elnökség tagjai:

Az elnökség létszáma 6 fő, összetétele: elnök, két elnökhelyettes, titkár, két elnökségi tag.

Az elnökségnek csak az egyesületben rendes tagsággal rendelkező személy lehet tagja. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

  • a/ aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
  • b/ a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
  • c/ aki
  • i/     magyar állampolgár, vagy
  • ii/    a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  • iii)   a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik

Az elnökség tagjainak megválasztása, az elnökségi tagság megszűnése:

Az egyesület elnökségét a taggyűlés négy évre választja. A megválasztott elnökség mandátuma a következő rendes taggyűlés idejéig tart, amennyiben a négy éves megbízatás ennél hamarabbi időpontban járna le.

Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

Az elnökségi tagság megszűnik:

  • a/ a mandátum lejártával,
  • b/ felmentéssel,
  • c/ lemondással,
  • d/ elhalálozással.

Felmentéssel szűnik meg az elnökségi tagság abban az esetben, ha a taggyűlés 2/3-os többséggel erről dönt. A felmentés oka lehet, ha az elnökségi tag vállalt feladatainak nem, vagy csak hiányosan tesz eleget, illetve az egyesület vagyonával visszaél. Lemondással szűnik meg az elnökségi tagság abban az esetben, ha az elnökségi tag írásban bejelenti ezt az elnökségnek. Az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén rendkívüli taggyűlés összehívása szükséges, amely az új elnökségi tagot megválasztja.

Az elnökség működése:

Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Az ügyrendet a taggyűlés hagyja jóvá.

Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, minimálisan negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, bármelyik elnökhelyettes vagy legalább két elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza.

Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül bárki részt vehet.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíteni kell.

Lényegesnek minősül az észrevétel és javaslat, melyet az elnökség annak ítél, vagy amelynek a jegyzőkönyvbe foglalását az észrevételt vagy javaslatot tevő kéri.

Az elnökség ülését az elnök megbízása alapján a titkár hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó napirendekről legalább egy héttel korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

Az elnökség a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elmulasztott elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes.

Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

IX.

Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület elnöke:

Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja, vezeti az egyesületet.

Az elnök feladatai és hatásköre:

  • a/ az egyesület törvényes és szabályszerű működésének biztosítása,
  • b/ az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a taggyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,
  • c/ az egyesület munkájának figyelemmel kísérése, a tagok tevékenységének koordinálása,
  • d/ az aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,
  • e/ az elnökségi ülések összehívása,
  • f/ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörében.

A titkár hatásköre és feladatai:

  • a/ a taggyűlések összehívásának lebonyolítása,
  • b/ az elnökségi ülések összehívásának lebonyolítása,
  • c/ a taggyűlési határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,
  • d/ az elnökségi határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása.
  • e/ intézi az egyesület gazdasági ügyeit,
  • f/ felelős a pénzügyi-gazdasági jogszabályok betartásáért,
  • g/ közreműködik az egyesület költségvetésének, a taggyűlés elé terjesztett éves beszámolónak az elkészítésében,
  • h/ az egyesületekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzi, illetve irányítja az egyesület számviteli tevékenységét, elkészíti az év végi beszámolót.

Az egyesület elnökhelyettesei:

Az elnökhelyettesek az elnökségi tagok közreműködésével az elnök által az elnökhelyettesekre delegált feladatok tekintetében irányítják, vezetik az egyesületet, az elnök akadályoztatása vagy hiánya esetén ellátják az elnök feladatait.

Az egyesület elnökségi tagjai:

Az elnökségi tagok az elnök, a tikár vagy az elnökhelyettesek által rájuk delegált feladatok tekintetében segítik az egyesület működését, az elnökhelyettesek akadályoztatása vagy hiánya esetén ellátják az elnökhelyettesek feladatait.

X.

Az egyesület ellenőrző bizottsága

Az egyesületnél ellenőrző bizottság nem működik.

XI.

Az egyesület gazdálkodása és vagyona

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

  • a/ tagsági díj,
  • b/ természetes és jogi személyek hozzájárulásai.
  • Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
  • Az egyesület gazdálkodását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály alapján végzi.
  • Az egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.

XII.

Az egyesület megszűnése

Megszűnik az egyesület, ha:

  • a/ az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);
  • b/ a legfőbb szerve (taggyűlés) a feloszlásáról kétharmados szótöbbséggel határoz;
  • c/ a bíróság feloszlatja;
  • d/ a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;
  • e/ a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti
  • és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A fenti b/-e/ pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b/ pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c/-d/ pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a taggyűlés, vagy a taggyűlés megbízásából működő vagy bíróság által kirendelt felszámoló, vagyonfelügyelő rendelkezik.

XIII.

Záró rendelkezések

Az egyesület a Fővárosi Bíróság (Fővárosi Törvényszék) által történő nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Záradék

Jelen egységes szerkezetű Alapszabályt az egyesület 2014. január 18-án megtartott  taggyűlésén egyhangúan, …. szavazattal elfogadta. a kérelmező. A jelen záradék igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kényelmesen böngészheted oldalunkat bármilyen böngészőn, platformon és felbontáson!

© 2012-2017

created by

Vélac